Egy katonai sátor megvásárlása sok buktatót rejthet, melyekre legtöbbször még az avatottak sincsenek igazán felkészülve. Célszerű ezért alaposan megfontolnod a döntést, hogy garantáltan elkerüld a csalódást.
A téma alapjait a hasonló című, ezt megelőző cikkekben találod (1.rész: alapvetések, 2.rész: hogyan fogj neki?). Ebben az írásban onnan folytatom, hogy nem csak eldöntötted, szükséged van egy 63M katonai sátorra, de már indulnál megtekinteni a vételre felkínált sátrat…
A 63M katonai sátor ponyva
A vásárlás során legnagyobb figyelmet a ponyvának kell szentelned. Bár a vastag vászon bírja a strapát, ugyanakkor mégis ez a sátor legsérülékenyebb része. A hanyag kezelés, az erős napfény (UV-sugárzás), a nedvesség, az idő, de még egy kiálló tüske is kárt tehet benne, amit aztán általában nehezen és drágán lehet csak kijavítani.
A 63M katonai sátor palástja (oldalai és teteje) egy darabból készült, melyre az előlap (bejárati rész) és a két félből álló hátfal felfűzhető. A sátor a hatvanas évek óta méretében, formájában mai napig változatlan, ám ponyvából kétféle, katonai célra rendszeresített típus is elterjedt.
Az egyik leginkább szembetűnő különbség a ponyva alsó szegélye, mely avatott körökben a nem túl lírai csengésű “rohasztó” -nevet viseli. A régi (korai) típusnál ez a szegély keskenyebb, az új (korszerűsített) típusnál pedig széles és korábbi megoldásnál vastagabb, merevebb anyagból készült.
Megjegyzés: Bár nem tartozik szervesen ide, de talán érdekes lehet, hogy a szabályos sátor telepítés során az esővíz elvezetése végett a sátrat körbe árkolják, a kiásott földet pedig erre a szegélyre halmozzák. (Feltehetően innen ered a “rohasztó” elnevezés is, hiszen a földbe temetett vászon sorsa nagyjából ezzel lenne egyenértékű. A PVC természetesen jobban veszi az akadályokat, mint a lenvászon.) Ez a megoldás akadályozza meg, hogy az esővíz a sátorba jusson és hogy a szél megemelje a ponyvát.
Az ablak nyílások kialakítása is eltér a kétféle ponyván
Már az alsó szegély ellenőrzése is elegendő, hogy eldöntsd, régi, vagy új típusú sátorral van-e dolgod, de természetesen vannak egyéb eltérések is.
Például az ablakok kialakításában is módosítottak az idők során. A korai sorozaton csak redőnyszerűen, zsinórral felhúzható árnyékolókat alakítottak ki az ablaknyílások elfedésére. Az “ablaküveget”, azaz 1-1 plexi lapot az ablakok belső oldalán vászonból kialakított sínjeibe lehet csúsztatni (ezeket a plexi lapokat nagyon ritkán adják a sátorhoz, de kis barkácsolással pótolható).
Az újabb sátrakon az ablak sötétítő és fény-áteresztő rétegét (a még-újabbakon a szúnyoghálót) már a ponyvára varrták. Ezek a rétegek tetszés szerint feltekerhetők, vagy leengedhetők, a rögzítést mindkét állapotban tépőzáras csíkok, illetve szalagok segítik.
Más eltéréseket is találhatsz a korai és a fejlesztett sátor verziók között, de ezek kevésbbé látványosak, mint a fentebb említettek. Ilyen például a kémény nyílás. Kezdetben gombokkal, a fejlesztett változatnál már tépőzárral rögzítették.
Megjegyzem, a gombos kémény nyílás sokkal jobban szolgált. A tépőzár hamarabb elhasználódhat, ha folyton nyitogatják és nehezebb is javítani, mint felvarrni egy leszakadt gombot. A rosszul illeszkedő, vagy szélben kinyíló “leffentyű” viszont sok bosszúságot okozhat a lakóknak. Ráadásul manapság a legritkább esetben fűtenek sátrakat fa/szén tüzelésű dobkályhával, így az eredeti funkció okafogyottá vált. A legjobban akkor jársz, ha néhány öltéssel (kézzel) csukott állapotban rögzíted majd a saját sátradon. Ha nyitható, akkor hatalmas kísértés, hogy egy melegebb napon nyitogasd, ugyanakkor teljesen céltalan. Hűvösebb nem lesz a sátorban és megnézem, amikor 2.5 méter magasan belülről becsukod a kívülről zárható nyílást…
Korai, vagy fejlesztett sátrat érdemes vásárolni?
Az első és legfontosabb kérdés a ponyva állapota, minden extra igény ez után következik. Amennyiben a ponyva általános állapota jó, jellemzően nem sarkalatos kérdés a vásárlás során, hogy régi, vagy új típusú 63M katonai sátorról van-e szó. Ha azonban lehet válogatni, szerintem inkább a praktikusabb, fejlesztett verziót keresd.
Gyakran előfordul, hogy a sátor palástot és az első-hátsó ponyvákat vegyesen párosítják. Tehát mondjuk új típusú palásthoz régi típusú bejáratot adnak, vagy fordítva. Funkcionálisan ennek nincs jelentősége, hiszen a két verzió teljesen kompatibilis, azaz gond nélkül összefűzhető. Ellenben személyes véleményem szerint ez nem egy elegáns megoldás, mivel megbontja a sátor egységes képét.
Keresd a szépet!
Ha már szóba került az esztétika, nem csak az alsó szegélyek tekintetében érdemes törekedni az egységre. A sátor teljes ponyvája 4 külön elemre bontható szét (palást, bejárat és a két részből álló hátfal). Szélsőséges esetben megtörténhet, hogy a négy rész mindegyike – eltérő használtsági foka függvényében – más-más színben pompázik. Bár egy katonai sátorról beszélünk, ahol a szépség nem a legelső szempont, de ha már beruházol egyre…
A katonai sátor ponyvája a használat során a sötét zöldtől egészen a halvány szürkéig (néha: sárgáig) fakul. Ez azonban csak a külső felületekre igaz, belül szinte mindig hibátlan (vagy annak tűnő), a külső felületeknél több árnyalattal sötétebb ponyvát találsz. Nem csoda, hiszen napfény leginkább a külső oldalt éri.
Ezt vásárlásnál fontos észben tartani, mivel vannak eladók, akik – véletlenül, vagy sem – a belsejével kifelé hajtogatják össze a ponyvát. Ilyen esetben a sátor újszerű hatást kelt, legyen bármennyire is használt valójában…
A sátor ponyva vásárlás 2 alapvető szabálya
A saját érdekedben fogadd meg az alábbi két szabályt:
- A sátor ponyvát MINDIG, teljesen szét kell hajtogatni, ki kell teríteni az átvizsgáláshoz!
- A ponyva részek mindkét oldalát szemrevételezni kell!
Ha a környezet erre alkalmatlan, mondjuk nincs elég hely, az időjárás nem teszi lehetővé, sürget az eladó, vagy más miatt nem tudod rendesen megvizsgálni a ponyvát, akkor inkább halaszd el az adásvételt.
Nem érdemes nagyvonalúskodni még akkor sem, ha a felkínált sátor ránézésre újszerűnek tűnik. Attól még lehet rajta valahol egy tenyérnyi egér-, vagy penész rágta terület, netán egy szakadás, amelyen keresztül a nyakadba folyik majd az esővíz és megkínlódsz majd a javításával.
Vízálló katonai sátrat akarok!
Van olyan szövetből készült ruhadarabod, ami vízálló? A PVC-vel kombinált, több rétegű darabok nem játszanak, de mondjuk egy farmer nadrág vízálló?
A 63M katonai sátor lenvászonból készült, amit a készítés során impregnáló (vízlepergető) anyaggal kezeltek. De ez a védelem nem tart örökké, a napsugárzás és a sok hajtogatás során apránként elenyészik. A cikksorozat első részében már írtam erről, most csak annyit, hogy az esőállóságra csak egy vadonatúj, azaz raktári állapotú, soha fel nem állított sátor esetén lehet többé-kevésbé garanciát vállalni!
A sátor vízállóságáról ugyan csak a gyakorlatban tudsz meggyőződni, de kis segítség lehet a vásárlás során, hogy az impregnált, még keveset használt ponyvát könnyű hajtogatni, nagyon “kezes”. Van egyfajta merevsége, ami az elhasznált ponyvák esetében már nincs meg. Egy használtabb, elvékonyodott sátor ponyva nyeklik-nyaklik, rogyik mindenütt, folyton igazgatni kell, hogy a megfelelő formára és méretre lehessen hajtogatni.
Hogyan vizsgáld át a sátor ponyvát?
A módszeres ellenőrzéshez a ponyvákat terítsd ki a földre. Egyrészt csak így lehet kényelmesen és egyben alaposan végignézni, másrészt pedig a teljes felületet könnyen át tudod tekinteni.
Ehhez egy megfelelő méretű (legalább 4.5 m x 10 m), száraz, tiszta területre lesz szükség. Jobb híján a legtöbb településen találsz olyan élelmiszer üzletet, amely elé betonozott, vagy térköves parkolót építettek.
Ha parkolóban teríted ki a ponyvát, különösen figyelj az autókból kicsöpögött olaj foltokra és az egyéb nedves szennyeződésekre! Ha almacsutkát, nyirkos faleveleket, vagy kóbor meztelen csigát hajtogatsz a ponyvába, az kiszámíthatóan foltot fog hagyni egy korábban első osztályú vásznon is.
Ugyan azt írtam, hogy a ponyva mindkét oldalát szemrevételezni kell, de ezt ne úgy értsd, hogy a belső oldallal lefelé teríted ki a ponyvát! Terítsd le a külső oldalára, majd mintha félbe akarnád hajtani, hajtsd rá az egyik oldalt a másikra. Így meg tudod nézni a fél ponyva túlsó oldalát, majd ha végeztél, ezt megismételheted a másik féllel is.
Mit nézz? A teljesség igénye nélkül, csak a kritikus dolgokat bemutatva:
1 ) Szennyeződések a ponyván
A sátor ponyva méretéből adódóan (a ponyva teljes területe kb. ~50 m²) nehezen tisztítható, de ráadásul még érzékeny is bizonyos tisztítási eljárásokra. Anyaga festett lenvászon, ezért kefével súrolni, mosószerrel, maró vegyszerrel, benzinnel tisztítani nem szabad! A por, fűszál lesöpörhető, a felállított sátor alkalmas időben vízsugárral lemosható, azonban a zsírfolt, olajfolt, festék, kátrány, vér, vagy például a koromfolt színvesztés nélkül biztosan nem távolítható el.
2 ) Fakulások a ponyva belső oldalán
Ha a katonai sátor ponyva részeit nem csereberélik, akkor a sátor készlet külső oldala meglehetősen egységesen fakul. Nyilván a tető felületek több napot kapnak, mint az oldalak, ezért hamarabb vesztik el az eredeti színt, de apránként azonos (idővel egyre halványabb szürkés, esetleg sárgás) árnyalatú lesz az egész sátor.
A belső oldalak viszont normál használat esetén nem fakulhatnak meg! Ha ennek ellenére az oldalsó ponyva részek belső felén, az ablakok felső vonalában egy kb. 25-30 cm -es kifakult sávot találsz, az annyit jelent, hogy az oldalponyvát rendszeresen, vagy hosszú ideig feltekerve használták. Ez elsőre csak egy felejthető esztétikai hibának tűnhet, azonban esélyes, hogy több annál. Ha a ponyva mindkét oldala kapta a napot, logikus, hogy a szövetet mindkét oldalról roncsolta az UV-sugárzás. Ezeken a részeken nagyobb valószínűséggel fog beázni a sátor.
3 ) Javítandó és javított ponyva részek
Ha a vásznon kormot (kis fekete pöttyök, fekete „mákos” elszíneződés a tető részen) látsz, a sátorban valószínűleg kályhával fűtöttek, vagy tábori konyha működött alatta.
A katonai sátrakban eredetileg vegyes tüzelésű vaskályhát (dobkályhát) alkalmaztak, a tetőponyván kialakított kémény nyílásról már volt szó feljebb. Eredetileg a kályhacső végére egy ún. szikrafogó is járt a tűzveszély csökkentésére. Ha azonban ilyen eszköz nélkül fűtöttek a sátorban, a füsttel együtt kiáramló pernye és a szikrák pontszerűen kiégették a sátrat. Ezért, ha kormot látsz a ponyván, kétszer olyan figyelmesen vizsgáld meg azt.
A palástot és az egyéb ponyva részeket átvizsgálva keress sérüléseket és mindenképpen nézd át az esetleges korábbi javításokat. Mivel a 63M sátorhoz tartozó háttéripar a rendszerváltással eltűnt, az azóta végzett javítások igénytelenek minősége finoman szólva hagy némi kívánnivalót maga után. Az idő múlásával a nagy tudású, régi “szakik” is elenyésztek, így a sátor jelentősebb sérüléseit a ponyva méretéből és az anyag vastagságából adódóan manapság legfeljebb kárpitos műhelyben lehet(ne) tisztességgel helyreállítani.
Kisebb (1-2 cm) szakadásokat meg lehet varrni kézzel is, a nagyobbakat anyag pótlással, vagy rosszabb esetben foltozással lehet javítani. Mindenesetre, legyen bármilyen szakszerű a javítás, esélyes, hogy a folt előbb-utóbb elüt majd a sátor színétől és szinte borítékolható, hogy a folt anyaga esőben nem úgy viselkedik majd, mint az eredeti sátor ponyva.
A sok használattól elvékonyodott ponyvát legegyszerűbben felállítva lehet kiszúrni, ahogy a fény átszűrődik rajta. Egy jó állapotú katonai sátorban alkonyati sötétség van akkor is, ha a Nap felhőktől háborítatlanul süt. Ez a jelenség kiterítve sajnos nem hívható segítségül. A napon fehérre égett, túlzottan puha ponyva beszédes lehet, de gyakorlatlan kéznek nehéz erre vonatkozóan tanácsot adni. Az elvékonyodott ponyva javíthatatlan!
A penésztől elvékonyodott ponyva ilyen értelemben már sokkal egyszerűbb eset, mert a penészfolt mindig egy szabálytalan alakú fekete elszíneződéssel jár. A fekete tónus lehet halványabb és erősebb is a folton belül. A penész alattomos dolog, mivel azont túl hogy csúnya, egészen biztos, hogy az érintett ponyva részek szinte törnek, foszlanak, vagy előbb-utóbb szét fognak foszlani. Ha a penész egyszer belerágta magát a sátor ponyvába, csak a teljes terület kivágása és folttal helyettesítése oldja meg a problémát!
4 ) A fűzések ellenőrzése
Ahogy feljebb már szó volt róla, a 63M sátor ponyva négy elemből, összesen három fődarabból áll. A palást (tető és oldalfalak) nyeregszerűen kerül a vázra (ld. a képet lejjebb), a bejárati- és a hátfal-ponyvát pedig az így kialakított “alagút” két végére lehet felfűzni.
A részek zsinórból készült hurkok segítségével kapcsolódnak egymáshoz, melyeket fém gyűrűkön (ringliken) kell átvezetni. Ebből kifolyólag a palást egyik hosszú szélén hurkokat, a másikon ringliket (fém gyűrűből kialakított lyuk) találsz. Míg a bejárati ponyván hurkokat, a hátfalon ringliket keress.
Az átvizsgálás során azt tartsd szem előtt, hogy a hurkok, vagy a ringlik sorban, 15 cm–es közökkel kövessék egymást. Ne legyenek szakadtak, ne hiányozzanak, ne legyen köztük foghíjas rész. A zsinór hurkok a sok ki-be fűzéstől, vagy a túl erős (vagy a vizes állapotban való) húzástól, cibálástól kopnak, elszakadhatnak, a ringlik pedig kiszakadhatnak a szövetből.
Ebből a szempontból különösen veszélyeztetett a ponyva talajhoz közeli széle. A fűzés zsinórjait itt kell elkötni, hogy ki ne bomoljon és a kender zsinór ha éppen esőt nem kap, a hajnali harmatban biztosan megfürdik.
Ha a vászon nem foszlott szét túlságosan, a ringlik még javíthatók. A hurkok szakszerű pótlása viszont nem egyszerű dolog és kézzel ezt nem lehet megjavítani.
A 63M katonai sátor ponyva-részeit összekapcsoló ringlik 12 mm átmérőjűek. Barkácsboltban, de a legtöbb barkács-áruházláncban is kapható ringliző készlet több méretben. Ezek a készletek tartalmaznak valamennyi ringlit és a hozzá tartozó összeütő szerszámot, de ringli külön is kapható. A ringlizés műveletéhez egy darab deszka és kalapács szükséges. Nem ördöngősség, de érdemes gyakorolni egy rossz ronggyal, mielőtt élesben alkalmaznád a sátron.
5 ) A rögzítési pontok ellenőrzése
A ponyva részek mindegyikén találsz a fűzéshez kialakítottnál nagyobb átmérőjű ringliket is. A sátor-alak töréspontjain találod őket és a ponyva vázhoz rögzítésére szolgálnak. A paláston 9, a bejárati- és a hátsó ponyván 3-3 ilyen nagy ringli van. A rögzítési pontok többszörösen megerősített részek, mégis – például mivel a sátor vászon itt feszül a leginkább – időnként megsérülnek.
Gyakorta előfordul az, hogy a sátor felállítása közben a sátor láb csuklója a fent említett rögzítési pontok alatt becsípi a vásznat. Még ha csak ennyi történik (semmi rángatás), a fém ringli eldeformálódik, a ponyva pedig hosszabb távon ezeken a helyeken kifeslik, rosszabb esetben a fém zsanér egyszerűen kivágja azt.
A fent említett részeket nagyon bonyolult javítani, ráadásul megfelelő méretű új ringlit nem nagyon találsz – már csak ezért is lényegesen egyszerűbb, ha olyan sátrat választasz, ahol erre nincs szükség.
6 ) Ablakok ellenőrzése
Az ablakok legsérülékenyebb részei az ablakrés méreteit, alakját tartó, kereszt-alakú vászon csíkok. Talán legyintenél rá, de ezek nélkül például a külső árnyékoló sosem fog rendesen illeszkedni és az ablakon befolyik az eső. Szerencsére, a vászon csíkok szakadása viszonylag könnyen javítható,vagy pótolható (más kérdés, hogy azonos színű szalagot bajosan fogsz találni a javításhoz).
Ha úgyis az ablakokat vizsgálod, még feltétlenül nézd meg, hogy:
- régi típusú palást esetén megvan-e a zsinór, amellyel az ablak árnyékolója fel-le mozgatható
- korszerűsített palást esetén pedig megvannak-e a kötők az árnyékolók felső részén, amellyel azok nyitott állapotban rögzíthetők.
7 ) Az ajtónyílás ellenőrzése
A bejárati ponyva egyik lényeges „alkatrésze” maga a zárható ajtónyílás. Ennek két szárnya szintén vászonból készült. Az ajtó szárnyain felül hurkokat alakítottak ki, ebbe kell befűzni az ajtót keretező (felső) csövet.
A szárnyak egyik oldalán (a függőleges élen) fagombokat, a másikon pedig megerősített hurkokat találsz. Gombokat és hurkokat a ponyva mindkét oldalán találnod kell (belül 3 db, kívül 4 db gomb), hogy a sátor ajtaja kívülről és belülről is zárható legyen.
Ha hiányosságot észlelsz, jó ha tudod, a hurkokat még viszonylag könnyen megjavíthatod, de az esztergált fa gombok beszerzése, vagy legyártása még minta birtokában is komolyabb projekt lehet. Ilyesmi nincs az OBI-ban.
8 ) Ez talán nem kritikus elem, de szerintem kár kihagyni az ellenőrzésből:
Hogy a szél ne tudja elemelni a ponyvát a váztól, a sátor belső felületére (a sátor gerincére, a tető és az oldalfal találkozásához, a függőleges középvonalra és a fűzés hurkos éléhez, illetve a bejárat ajtószárnyai középvonalában, ott ahol igazi ajtókon a zsanért keresnéd) kis kötőket varrtak, melyekkel a ponyva a vázhoz rögzíthető.
Ha ezek leszakadtak, a ponyva széleihez közeliek még viszonylag könnyen javíthatók, de a belső területeken már korántsem ilyen egyszerű a dolog.
Mindent alaposan átnéztél? Akkor jöjjön az ítélet!
Ha a ponyva (szövet) külső oldala sötét zöld, vagy ahhoz közelítő árnyalatú, épnek tűnik, de legalábbis nincs rajta kritikus, és/vagy nehezen javítható sérülés, a sátor megvásárolható (az árról most nem beszéltünk).
Ha a felkínált sátor ponyva a fentebb taglalt ellenőrzés néhány pontján megbukott, el kell döntened, hogy mennyi munkát, időt és pénzt tudsz / akarsz a javításba ölni.
Talán annak is van realitása, hogy megveszel egy hadirokkant sátrat, mondván hogy “majd apránként felújítom, de legalább olcsó volt“. Aztán az is lehet, hogy telik-múlik az idő és a felújítás, a javítás elmarad, az ócska sátor pedig csak egyre ócskább lesz. De nem vagy Te ilyen! Hiszen ha teljes mértékben hidegen hagyna a dolog, nem olvasnál végig ilyen hosszú cikkeket a jó választásról. Persze, ettől még dönthetsz úgy, hogy a hibák ismeretében, minden mindegy alapon megveszed az első katonai sátrat, amelyik szembe jön…
Részemről nyugodtan alszom emiatt, hiszen a legjobb tudásom szerint igyekszem elmondani mindent, hogy pontosan tudd, mire vállalkozol, amikor 63M katonai sátor vásárlásra adod a fejed. :-)
Ezt a biztonság kedvéért még egyszer ideírom: a gyakorlatban a vízállóságra valódi próba nélkül csak egy vadonatúj, azaz raktári állapotú, soha fel nem állított sátor esetén lehet többé-kevésbé garanciát vállalni!
Azt soha ne felejtsd el, hogy ez egy vászon ponyva! Bármilyen jó állapotú a sátor, van az az eső, amelynél már megjelennek a kis cseppek a belső oldalon. A különbség ott van, hogy ez mekkora csapadék esetén történik meg. Egy zápor, vagy egy néhány órás eső nem foghat ki a ponyván, de a napokig tartó, áztató eső, vagy az özönvízszerűen, rövid idő alatt több-tízmilliméter eső már biztosan.
