Sátrazni tavasztól őszig kellemes, de fűtéssel a katonai sátor megoldást nyújt zordabb klíma esetén is.
Amikor a nappali átlaghőmérséklet 10°C alá esik – tipikusan télen, illetve a kora tavaszi, késő őszi estéken, hajnalokon, és a tartósan esős időszakokban -, a legjobb 63M katonai sátorban is szükség van fűtésre, extra hőforrásra. Ebből a cikkből megtudhatod, mivel fűtötték a katonai sátrakat régen és hogyan fűtenek most, mivel fűtenek a “profik” és milyen lehetőségek közül választhat egy “civil” felhasználó, valamint hogy mit tehetsz a fűtés hatásfokának felturbózása érdekében…
Mivel fűtenek a katonai sátorban?
A 63M katonai sátrakban eredetileg vegyes (fa és szén) tüzelésű vaskályhát alkalmaztak fűtés gyanánt. Később az általánosan elterjedt megoldás a Mechanikai Művek által gyártott sátorfűtő olajkályha lett (ez szerintem a valamikor “Minikalor” -márkanéven forgalmazott kályha egy speciális verziója lehet).
Bár az olajtüzelésű kályhák a hetvenes évek és a rendszerváltás között élték reneszánszukat, ezek a kis tábori olajkályhák még ma is rendre feltűnnek a fűthető katonai sátrak ponyvája alatt.
“Ki a tüzet szereti, a füstöt is szenvedi”
Vagy mégsem? Sokan szellőző nyílásnak vélik – illetve annak használják – a tetőponyván található kis ablakot. Nos, bár akár szellőzőnek is alkalmas, de eredetileg ezen a (régi típusú sátor ponyván) gombbal, vagy (újabban) tépőzárral önállóan nyitható-csukható résen keresztül vezetik a kályha, vagy a tábori konyha kéményét a szabadba.
Ebbe a négyzet alakú nyílásba helyezhető be a füstcső kivezető lemez, amely pozicionálja a kéményt a tetőponyván (célszerű távol tartani a forró kályhacsőtől a vásznat). A lemez több rétegű, az alumínium lapokból kialakított “szendvicsben” hőszigetelő betét található a tűzvédelem jegyében.
A láthatatlan ellenség, a szén-monoxid
A lánggal, izzással való fűtés a kényelmetlenségen és a tűzveszélyen kívül egyéb problémát is jelenthet. Zárthelyi használat mellett a szellőztetésre fokozottan ügyelni kell, hiszen ezek a fűtőtestek (így a népszerű “Szieszta” gázkonvektor és a legtöbb kemping főzőalkalmatosság is) az égés során oxigént használnak fel, valamint az égés minőségének megfelelően különféle életveszélyes gázok (pl. szén-monoxid) keletkezhetnek.
A 63M katonai sátor persze valamilyen mértékben teljesen lezárt állapotában is “szelel”, vagyis alap esetben nem mondható éppen hermetikusnak a belső miliő.
Laikusként nem tudom megítélni, hogy ebben a bizonyos “alap esetben” mekkora realitása van annak, hogy egy kis kályha letális mértékben használja el a kb. 55 m³ űrméretű sátor (1 klt.) oxigénjét, vagy éppen telítse a levegőt szén-monoxiddal. De például nagyban növelheti ennek kockázatát a sátor bélés, valamint a bejárat mögé illesztett függöny (hőzsilip) használata. Hiszen a béléssel dupla falúvá tett sátor is a szokásosnál jóval tökéletesebb szigetelést biztosít, de ez a hatás a hőzsilip beiktatásával fokozódik.
Amivel a téli komfort is fokozható: a sátor bélés
Ha már feljebb szóba került, szóljunk néhány szót a 63M katonai sátor bélésről. A halvány kékes színű bélést eredendően az egészségügyi funkciót betöltő kialakításhoz rendszeresítették, de létezik fekete sátor bélés is, ennek az éjszakai álcázásban volt/van szerepe. Eredetileg a puha, frottír-szerű anyagból készült sátor bélés minden 63M sátor készlethez jár(t), illetve a készlet része (volt). A sátor ponyva belsején több kis “fülecskét” alakítottak ki (pl. az ablakrések körül), a bélést ezekhez lehet rögzíteni, gombolni.
Persze az idő során a bélések nagy része “elkopott”, laktanyán kívül mára igazi ritkaságnak mondható egy-egy ép példány. Nem csoda, hiszen a bélést a kényes szín és a felhasználás célja miatt 1-2 használat után óhatatlanul mosni kell. A rendszerint magas hőfokon végzett mosásban azonban ez az anyag képes alaposan összemenni, miáltal a sátorhoz csak komoly kínlódás, vagy ultra kreatív megoldások árán lehet rögzíteni.
Béléssel, vagy anélkül, havazásban szintén nőhet a nyílt égéssel járó fűtés kockázata, hiszen a hósapka és a ponyván filmszerűen kialakuló jég (mivel télen számottevő különbség van a külső és belső hőmérséklet között, így a páralecsapódás óhatatlan a sátor ponyván, főleg a tető felső élénél és egyéb szögleteiben) már képes lehet többé-kevésbé tökéletesen lezárni a sátrat.
Mit tehetsz a biztonság érdekében?
Összességében, biztonságod érdekében jobb számolni Murphy őrmester törvényével, mely szerint ha lehetséges, akkor lesz is olyan alkalom, amikor az összes kedvezőtlen feltétel egyidejűleg fennáll és a fizika a sátorlakók ellen fordul.
Ezért, ha kénytelen vagy nyílt égéssel járó megoldással fűteni, főzni a sátorban, mindig gondoskodj a szellőztetésről! Éjszaka ezt érdemes felváltva, őrségszerűen megszervezni és -gyakorolni, hogy mindig legyen valaki, aki óránként legalább néhány percre kinyitja az ajtórést és ezáltal tiszta oxigént juttat a sátor belsejébe! Ezen felül ajánlott lehet egy jó minőségű szén-monoxid jelző készülék használata is.
Amennyiben a sátor fűtésére nem villamos berendezést használsz, a szén-monoxid kialakulása mellett komoly kockázata van az üzemanyagok kezelésének is; mind a gázpalack (robbanásveszély), mind pedig a folyékony tüzelőanyag (elsősorban gázolaj) komoly veszélyforrás lehet!
A vegyes tüzelésű dobkályhák ideje talán már végleg lejárt, de a nyilvánvaló veszélyei mellett érdemes tudni, hogy a kéményen át a szabadba kiáramló izzó pernye is képes gondot okozni: minimum sörét-szerű lyukakat éget a tetőponyván. Az ilyen kellemetlenségek elkerülése érdekében eredetileg a katonai sátor kéményére egy ún. szikrafogó is került, lásd a szakutasításból kivágott rajzot fentebb.
Nem szándékom a riogatás, de jó, ha tudod azt is, hogy a 63M katonai sátor vászon ponyvája viszonylag könnyen tüzet fog (ahogy mondani szokták: ég, mint a zsír), a gyakorlatban esélytelen az oltása. A fenti képen a 63M sátorhoz nagyon hasonló, szlovén technika látható a tűz levonulását követően. Itt hívnám fel a figyelmed arra, hogy a vékonyfalú alumínium profilból készített, amerikai stílusú tábori ágyak többségének nem volt ideje megolvadni, olyan sebességgel lobbant el a sátor körülöttük…
Szerencsére, ma már léteznek az eredeti elképzeléshez képest lényegesen kényelmesebb, tisztább és a sátorra, valamint a sátor lakóira nézve biztonságosabb fűtési megoldások is. Lássuk, melyek ezek!
Melyek a professzionális katonai sátor fűtési megoldások?
A korszerű haderőknél jelenleg kétféle elhelyezési forma terjedt el; az élőerőt sátrakban és lakókonténerekben szállásolják el. A fűtés szempontjából mindkettő esetében nagyjából azonosak az elvárások, amelyek persze manapság sokkal szélesebb körűek, mint voltak az elmúlt évszázadban.
A fűtés napjainkban már inkább klimatizálást jelent, azaz az eszköz télen (a sarkkörön túl) fűtsön, nyáron (sivatagi környezetben, forró égövön) viszont hűtenie kell. Az elvárások szerint egy mai sátor fűtő készüléknek szélsőséges, -50°C és +60°C közti tartományban kell biztonsággal és jó hatásfokon üzemelnie.
Ezen túlmenően persze gondoskodik a sátor levegőjének keringetéséről, a belső, vagy a szabadból beszívott levegő szűréséről (ennek is vannak fokozatai) és a megfelelő páratartalom beállításáról. Nyilvánvalóan van különbség abban is, hogy az adott fűtőeszközt konkrétan hol szeretnék alkalmazni, hiszen mások az elvárások egy legénységi sátor és megint mások egy tábori kórház, műtő esetén.
A mobilitás, a minél egyszerűbb telepítés alapvető, de ugyanígy az üzemeltetésben is magasak az elvárások.
Ez utóbbiak közé tartozik például, hogy a folyékony üzemanyagokkal üzemelő fűtőeszközök motorjának nem csak a diesellel, de azon felül akár a repülésben használt üzemanyagokkal (kerozin, jet-hajtóanyagok) is működnie kell. Mindezeken felül természetesen ahogy minden eszköznek, úgy a tábori fűtés minden elemének is illeszkednie kell a logisztika és általában az adott hadsereg összes releváns szabványához.
Mielőtt egy-egy megoldást rendszeresítenek, a téma katona szakemberei (mérnökök és más döntéshozók) összeírják az elvárásaikat, tendereket (versenytárgyalásokat) indítanak, majd ezek alapján kiválogatják a szóba jöhető eszközöket. Végül az “elődöntő” nyertesei csapatpróbákon bizonyíthatnak, ahol a gyakorlati használat, illetve annak tapasztalatai döntik el, mely típusok lesznek a befutók.
A katonai sátor fűtés – Te hogyan csináld?
Számos kiváló, sátorba konstruált egyéni fűtőeszközt találsz a piacon, így a választékon biztosan nem múlik majd a kényelmed. Bármelyiket is választod, lényeges szem előtt tartani, hogy a 63M katonai sátor mérete a többszöröse a legtöbb kemping célú sátorénak, így az utóbbiakra méretezett eszközök várhatóan gyengén muzsikálnak majd az olajzöld sátorponyva alatt.
Az én tanácsom, hogy katonai sátor fűtéséhez lehetőleg elektromos eszközt használj! Ezek (szerintem) egyetlen általános hátránya, hogy villamos táplálás nélkül nem használhatók, ami terepen okozhat némi fennakadást – de legrosszabb esetben egy megfelelő teljesítményű aggregátorral ez is áthidalható.
Különösen poros környezetben (vagy ahol bármi okból a pormentesség kritérium) az infra hősugárzó a jobb választás (zajtalan, gyors, jó hatásfokú). Ezen területeken kívül, a zárt sátor alatt alkalmazható, biztonságos fűtési megoldások közül talán a legpraktikusabb a ventilátoros fűtőtest, vagy másképpen: a hőlégfúvó.
A hőlégfúvót (és a hasonlóan kisméretű fűtőtesteket) elsősorban fagyra érzékeny munkaterületeken használják, de tökéletesen alkalmasak egy 63M katonai sátor gyors és biztonságos fűtésére is!
Egy ilyen fűtőtest több hősugárzó elemet tartalmaz, amelyeken keresztül egy beépített ventilátor keringeti a levegőt, a szükséges hőmennyiséget pedig egy termosztáttal lehet szabályozni.
Egy 3kW teljesítményű elektromos hőlégfúvó például elegendő egy (17 m²), de akár két (34 m²) egybefűzött, zárt, 63M katonai sátor felfűtésére is. Ennél nagyobb alapterületre több fűtőtestet, vagy nagyobb teljesítményű fűtőberendezést célszerű alkalmazni (a komolyabb eszközök drágák, de alkalmi használat esetén ipari készülékek kölcsönzésével foglalkozó vállalkozásokon keresztül is hozzájuthatsz).
Tipp: A hőlégfúvó készülék már csak amiatt is jó választás, mivel kánikulában (a napsütésnek kitett sátorban 50-55°C -ig is felkúszhat a hőmérséklet!) a fűtőelemek bekapcsolása nélkül ventilátorként is használható!
Biztonság – Amire az elektromos fűtés használatánál is ügyelni kell
Az alkalmazást megelőzően mindig kérd ki villamos ipari szakember (villanyszerelő) véleményét! Egy konnektorba bárki képes bedugni egy villásdugót, de előfordulhat, hogy a sátor közelében kiépített áramkör nem képes akkora terhelést elviselni, mint amit a fűtőtest megkíván. Ez esetben a készülék nem, vagy nem megfelelően működik majd, de akár zárlatot, tűzveszélyt is okozhat.
A biztonság tekintetében mindig az adott eszköz kezelési utasítása, specifikációja legyen az irányadó! Ugyanakkor a háztartásinak minősülő készülékek többségében igaz, hogy a földelt áramkört, amelyre a készüléket csatlakoztatni akarod, legalább 16A megszakító (biztosíték) védje!
Az elektromos fűtőtestet párától, nedvességtől védve (mondjuk lehetőleg ne a csupasz talajra helyezve), a fali csatlakozó aljzathoz a lehető legközelebbi helyre kell elhelyezni. Amennyiben hosszabbító kábel alkalmazására van szükség, mindig (16A) 3×1,5 mm kábelt használj! Az elektromos kábel és a fogyasztók elhelyezésénél vedd figyelembe, hogy a sátor szerkezet fémből készült (az áramütés lehetőségét ki kell zárni)!
Ez pedig minden hősugárzóra igaz: soha ne takard le a működő készüléket, vagy annak levegőrostélyait! Ne melegíts rajta teavizet, a nedves ruhát is biztonságos távolságban szárítsd, sose terítsd a fűtőtestre!
