A 63M katonai sátor eredetileg legénységi szállás céljára készült, azonban számos egyéb területen is jól használható.
Ha szerkezeti felépítését nézzük, az alkalmazott technikai megoldások leginkább a profi rendezvénysátrakhoz teszik hasonlóvá. A legkülönfélébb kiépítésekben, egyszerűen telepíthető. Erős és biztonságos, ráadásul a méretei sem túlzóak. Nem csoda, ha távol az eredeti felhasználási területétől, a civil szférában is évtizedek óta keresett sátor típus.
Vászon ponyva, alumínium váz, jellegzetes házikó-forma. Szinte mindenki látott már ilyet, ha nem a (Nép)hadsereg kempingben, akkor egy táborban, szabadtéri rendezvényen, vagy falunapon. A szerencsések laktak is benne, a még szerencsésebbek – például sorkatonaként, vagy cserkészként – az építésben is részt vehettek.
Ugyanakkor egy katonai sátor megvásárlása sok olyan buktatót rejthet, amelyre legtöbbször még a magukat avatottnak képzelők sincsenek igazán felkészülve. Célszerű ezért alaposan megfontolni a döntést, hogy garantáltan elkerüld a csalódást és a felesleges kiadásokat. E négy részből álló cikksorozatban ebben próbálok segítségedre lenni.
Miért kell Neked 63M katonai sátor?
Mindenek előtt egyértelműen tisztáznod kell, mire szeretnéd használni a sátrat? Ez nagyjából meghatározza, hogy mennyire lesz egyszerű megtalálni a megfelelő példányt, mint ahogy azt is, milyen költségre kell számítanod.
Megjegyzés: Érdemes hideg fejjel megvizsgálni azt, hogy előreláthatóan hányszor lesz majd szükséged a sátorra. Talán nem is kellene megvásárolnod? Nincs minden helyzetre ráhúzható recept, én azonban úgy találtam, hogy a bérlés, a kölcsönzés szinte minden olyan esetben jobb választás, amikor egy nagy értékű holmit, mint például a 63M sátor csak rövid ideig, vagy mondjuk szezonálisan használunk.
Vásárlás esetén a ponyva jelenti majd a szűk keresztmetszetet.
Hiszen a 63M jelű katonai sátrat csak a rendszerváltásig gyártották, vagyis a legfiatalabb is harminc-valahány éves. Ennyi idő alatt sok minden történhetett, a ponyva minősége pedig azon fog múlni, hogyan használták és hogyan tárolták az elmúlt évtizedek során.
A felesleges kiadásoknak soha nincs értelme, de általánosságban elmondható, hogy érdemes a minél épebb, ideális esetben újszerű ponyvát vásárolni. Talán különösen hangzik a fent leírtak után, de időnként, nagy ritkán még az is megesik, hogy egy-egy vadonatúj sátor kerül eladósorba.
Ha a sátor egy gyűjtemény része lesz, vagy ha Neked csak a legjobb felel meg (és ráérsz, nem a hétvégi Airsofton akarsz villantani vele) akkor érdemes kivárni, míg egy ilyen raktári darab előkerül.
Egyéb esetben – ha amúgy is használni akarod a sátrat -, elegendő, ha „csak” a kiváló állapotra törekszel. Élvezeti értékét tekintve ez a legmegfelelőbb és hosszú távon ezzel leszel igazán elégedett. Ugyanakkor egy ilyen sátorért akár az átlagos kínálati ár dupláját is kérhetik.
Ez ne tévesszen meg. Az apróhirdetések döntő többségében erősen használt, leharcolt, többször javított sátrakat hirdetnek (akár extra minőséget tüntetve fel a szövegben). Ha csak egy mód van rá, ne köss kompromisszumot a minőség rovására! Ilyen, többszörösen nyugdíjra jogosult katonai sátrakat csak a később taglaltak ismeretében* és nagyon-nagyon kedvező ár esetén szabad megvásárolni.
(* A sátor ponyva ellenőrzéséről a sorozat harmadik részében olvashatsz.)
Mit érdemes tudni a katonai sátor ponyváról?
A 63M ponyva eredeti színe sötét olajzöld, mely néhány felállítva töltött nap után sötétszürkére fakul. Később a Nap teljesen kiszívja a zöld árnyalatot és a sátor külseje lassanként piszkosfehér, vagy halvány szürke színt kap. Ha a ponyva már ez utóbbi stádiumban van, akkor a tényleges minőségét, esővel szembeni ellenállóságát valószínűleg csak használat közben lehet majd megállapítani.
Megjegyzés: Egyes sátor ponyvák nem szürkülnek-fehérednek, hanem egyfajta okker-sárgás árnyalatot vesznek fel. Hogy ez minek köszönhető, arról talán egy textilipari szakembert kellene megkérdezni, de jó eséllyel ezeket eleve más festékkel színezték, mint a 63M sátrak többségét.
Nem állítom, hogy közvetlen összefüggés van ezek között, de az a tapasztalat, hogy a sárgás színű ponyvákhoz többnyire élénkebb zöld színű alsó szegély tartozik. Lehetséges, hogy az eltérés egyszerűen csak a különböző forrásból érkező vásznak némileg eltérő tulajdonságaiból adódik, de (ameddig ezt nem cáfolja hiteles forrás) az sem zárható ki, hogy az ilyen sátrak annak idején nem a Néphadsereg, hanem mondjuk a Határőrség, vagy más szervezet (pl. Rendőrség, Polgári Védelem, MHSZ) számára készültek.
Vízhatlan katonai sátor. Vajon létezik?
A sátor ponyva alapanyaga impregnált pamut / len vászon, amely a használat során mindenképpen veszít a vízlepergető képességéből. Sokakban felmerül a kézenfekvő(nek tűnő) ötlet ezzel kapcsolatban, hogy a sportáruházak polcain látott impregnáló spray akár a sátor vízhatlanítására is alkalmas lehet.
A 63M típusú katonai sátor nem egy lábszárvédő, hanem egy kb. 50 m² területű, néhol több rétegű ponyva. Utólagos impregnálása házilagos módszerekkel gyakorlatilag lehetetlen, de legalábbis nagyon átmeneti lesz. Ezt a ponyvát még a kiszabás előtt festették és kezelték, tudomásom szerint a Néphadseregben sem volt eszköz a sátrak ilyetén felújítására. De miért is tettek volna erőfeszítéseket erre, hiszen a gyártás és az ellátás akkor még folyamatos volt?
Megnyugtatlak, ez azért nem akkora probléma, mint elsőre gondolnánk.
A gyakorlatban akár egy használtabb 63M sátor is lehet vízálló!
Többé-kevésbé. Csodák viszont nincsenek ritkák, ezért egy ronggyá használódott, szitává vékonyodott, többszörösen foltozott és/vagy sérült 63M katonai sátortól több napos esőben, vagy özönvízben inkább ne várd ezt a mutatványt.
Megjegyzés: Mitől és hogyan lehet vízálló a sátor ponyva akkor is, ha az impregnálás már bedobta a törölközőt? A vászon rostjai a nedvességet magukba szívják, megdagadnak. Ugyanaz játszódik le, mint egy vizes farmernadrág esetén; az anyag összemegy. Azonban a ponyvát fém vezetőtüskék rögzítik a vázra, így esőben dobként kifeszülhet, a csapadék nagy része pedig így egyszerűen lefolyik róla. (Régi kempingezők még tudják, hogy nem szabad az esőben ázó sátor ponyvához érni, mert az érintés, nyomás helyén be fog ázni.) Kellemetlen tény, hogy a sátor vízállóságáról legtöbbször csak egy kiadós eső során, a sátor alatt gubbasztva kapsz teljes képet …
A sérült katonai sátor ponyva javításáról
A minél épebb ponyva választása más szempontból is fontos. A vastag sátorvászon szakszerű javításához nagy szakértelem, ipari varrógép, tágas helység és persze megfelelő alapanyagok szükségesek. Kézzel csak apróbb gyorsjavítások végezhetők el, az otthoni használatra szánt varrógépre pedig keresztet vethetsz akár már néhány próbálkozás után (sajnos, saját tapasztalat).
Vászon ponyva varrására egyre nehezebb szakembert találni. Hiszen manapság a ponyvákat nem varrják, hanem PVC-ből hegesztik. Talán egy mindenre elszánt kárpitos segíthet Neked, de az alapján, hogy mibe kerül manapság – mondjuk – egy kanapé áthúzása, biztosan olcsóbb mulatság egy eleve hibátlan, vagy ahhoz közeli állapotú sátrat vásárolni és inkább vigyázni rá a használat során.
A 63M katonai sátor szerkezete (váz)
A 63M egy komplex rendszer, melynek minden eleme egyaránt lényeges. Ennek ellenére eddig csak a sátor ponyváról volt szó, míg a szerkezetről kevés szó esett.
A váz jelentős része alumínium, de a csapok, a csapok hüvelyei, a csavarok, a lábak vége, a rögzítő tüskék és más elemek acélból készültek. A fém pedig elgörbülhet, repedhet, törhet, az acél elemekben kárt tehet a rozsda. A szerkezet kritikus részei azonban szerencsére néhány perc alatt ellenőrizhetők **.
(** Erről részletesebben a sorozat negyedik részében olvashatsz.)
Azzal mindenképpen érdemes számolni, hogy egy ilyen sátor váz élettartama során akár több ponyvát is kiszolgálhat. Szakszerű építés-bontás, némi odafigyelés mellett szinte kizárt, hogy komolyan megsérüljön. Jó tudni, hogy a ponyvával ellentétben a váz akár több évtizedes igénybevételt követően is könnyedén, jó áron értékesíthető.
Hol fogod tárolni a katonai sátrat?
Még mielőtt a sátor vásárlásra adnád a fejed, érdemes elgondolkodni azon is, hogy „üzemen kívül” hol fogod tartani azt. Vedd komolyan a kérdést, ez ugyanis kiemelt fontosságú a várható élettartam tekintetében.
A váznak nagyjából elegendő, ha száraz helyen és jól elzárva tárolod.
Utóbbi azért fontos, hogy a készletenként ~40 kg alumínium ne hozza kísértésbe a kóbor fémgyűjtőket…
A ponyva esetében a száraz hely természetesen alapvető.
A vastag vászon szempontjából teljesen lényegtelen, hogy vizesen hajtogattad össze, vagy a raktározás közben lett nyirkos. A kialakuló penész már napok alatt képes kimoshatatlan foltokat hagyni, hónapos távlatokban pedig egyszerűen megeszi, de legalábbis elvékonyítja a sátor anyagát.
Az így károsodott ponyva később minimum a vizet át fogja ereszteni, de egy-egy erőteljesebb mozdulat során akár szét is szakadhat. Éppen ezért, nem tarthatod közvetlenül a talajra téve sem (betonon semmiképpen). A legjobb, ha egy raklapra, vagy polcra helyezed, ahol szabadon járhat körülötte a levegő, kicsi a hőingadozás és nincs kitéve a közvetlen Napsugárzásnak (fakulás, UV-sugárzás veszélye). Sőt, olyan helyet kell találnod, ahol a kártevők – rágcsálók, családalapító kisragadozók, molylepkék és társaik -, sem férhetnek a vászonhoz.
Lehet, hogy “haditechnikától” többet várnál, de a vászon sátor ponyva éppen olyan érzékeny a szennyeződésekre, mint egy ruhadarab. Amit a farmernadrágból nem lehet károsodás nélkül kiszedni, az a katonai sátorról sem fog leperegni. Olaj, zsír, festék, vér és társai csak komoly lokális színvesztéssel (vagy még úgy sem) távolíthatók el.
Ha felmerül benned a katonai sátor és a mosógép gondolata… Nem akarlak megbántani és jobb az egyenes beszéd: ez rossz ötlet. Ha akkora a mosógépetek, hogy belefér, akkor se tedd bele. És amúgy sem lesz jobb, próbáltam.
A katonai sátor helyigénye tárolás és szállítás során
A kalodába fogott szerkezetnek minimum 40x40x240 cm -es helyre lesz szüksége,
a ponyva málhazsákjának 70x30x100 cm -es részt keress (egy készletről van szó).
Szállításnál a súly is érdekes: egy készlet 63M katonai sátor, minden kellékével 90 kg körül van.
