Mielőtt 63M katonai sátrat vásárolnál (2.rész)

Egy katonai sátor megvásárlása sok buktatót rejt, amelyre a legtöbben nincsenek felkészülve. Célszerű ezért alaposan megfontolni a döntést, hogy garantáltan elkerüld a csalódást. A téma alapjait az előző részben találod. Ebben az írásban onnan folytatom, hogy már eldöntötted, szükséged van egy 63M katonai sátorra.

Természetesen katonai sátrat is az interneten érdemes keresni. Tulajdonképpen bármikor nekifoghatsz, de főleg tavasztól késő őszig van folyamatosnak mondható kínálat. Az ajánlatok többsége saját felszerelését árusító magánszemélyektől származik, így az ár és a minőség terén jelentős szórást tapasztalhatsz majd.

Amit itt lényeges kihangsúlyozni, hogy az ár és a minőség nem feltétlenül lesz egyensúlyban. Ez esetben különösen igaz, hogy az ár önmagában semmit nem jelent és semmit nem garantál!

Mivel negyedszázada nem gyártják, a 63M katonai sátornak nincs és nem is volt hivatalos, ajánlott kiskereskedelmi ára. Eredetileg a Magyar Népköztársaság rendfenntartó testületei számára készítették, így csak leltár (HTK = Hiány Térítési Kötelezettség) értéke volt/van. Ez a gyakorlatban, civil oldalról nézve egy kozmikus léptékű, avagy megfizethetetlen számot jelent, amelyre még hivatkozni is értelmetlen ezen a térfélen.

Megjegyzés: Tudomásom szerint a Fetti Kft. (www.fetti.hu) gyárt, vagy gyártott a közelmúltban 63M sátor ponyvákat, de ezekkel kapcsolatban – sem az ár, sem a produktum minősége tekintetében – nincs tapasztalatom. Az is elképzelhető, hogy az „utángyártott” 63M azonos paraméterekkel bír, mint egy eredeti, Buda-Flax gyártású, új állapotú sátor, de akár lényeges eltérések is lehetnek. Ezért ameddig nem sikerül tesztelni egy ilyen sátrat, addig legfeljebb csak irányadóként érdemes a cég újsátor-árait figyelembe venni.

Akkor hogy kerültek magánkézbe a hirdetésekben szereplő 63M katonai sátrak?

Erre van “politikailag nem teljesen korrekt” és egy szalonképesebb válaszom is. Az igazságot valahol ezek mentén kell keresni:

  • A nagy közös (anno: népi) tulajdon feletti sáfárkodás szinte óhatatlan következménye, hogy a megfogható, de a leltárban rejtélyes okból mégsem szereplő (vagyis a Rendszer szempontjából nem is létező), de hasznos és főleg mozdítható eszközöket „megmentette”, akinek lehetősége volt rá. (Figyelem, ma már ilyen nem történik!)
  • A rendszerváltást követően az egykori honvédségi, de a haderőreform során feleslegesnek ítélt anyagokat értékesítették, ill. értékesítik. Az ilyen, inkurrens készletekből eladott sátrak kereskedőkhöz, onnan pedig jó esetben a piacra kerültek.

Megjegyzés: Az inkurrens (hadrendből kivont, felesleges) katonai eszközök elenyésző hányada kerül a hazai kiskereskedelembe. Ugyanis, a honvédségi technikák közvetlen felvásárlása csak egy szigorúan minősített kör számára lehetséges. Az eszközöket ma is több-tízmilliós értékű csomagokban bocsátják árverésre, melyekre a résztvevők természetesen a legnagyobb haszon lehetőségét szem előtt tartva tesznek ajánlatot. Ennek jegyében (és az aktuális hulladéktörvény értelmében) sok esetben az értékes fém a tároló telephelyről a military-boltok helyett egy hulladék-hasznosítóba, onnan pedig némi előkészítés után egy kohóba utazik.

A teljesség kedvéért: manapság a honvédségi inkurrencia értékesítését a HM EI Zrt. végzi (www.hmei.hu/hu/inkurrencia.html). Bár nekik van kiskereskedelmi üzletük a 1101 Budapest, Zách út 6. címen, nem valószínű, hogy ott valaha is találkozol majd 63M katonai sátorral.

Mindenesetre, az idők során természetes módon kialakult egy kiskereskedelmi árszínvonal is. Azt azonban, hogy egy sátrat végül mennyiért kínálnak, többnyire teljes mértékben szubjektív döntés előzi meg. Jelen sorok írásakor (2015) egy teljes 63M katonai sátor készlet átlagos kínálati ára 120 és 150 ezer forint között van, az új állapotú darabok 250-300 ezer forint körül találnak gazdára.

A sátor esetében is érvényes gyakorlat, hogy az eladók többsége eleve túlárazza a portékáját, például hogy mozgásteret teremtsen az esetleges áralkuhoz.

Sajnos, ez csak a probléma egyik része, mert az sem biztos, hogy a tulajdonos egyáltalán tudja, mit árul. Láttam már olyan sátrat is, amelyből mindössze a fém alkatrészek egy része és a cövekek képviseltek értéket, holott hibátlan eszközként hirdették azt.

Nem feltétlenül kell rosszhiszeműségre gondolni. Sok esetben a tulajdonos tényleg nagyobb kincsnek látja, félreinformálták, vagy egyszerűen csak másképpen emlékszik a sátorra, hiszen az utolsó felállítás óta akár több év, esetleg több évtized telt el.

A hirdetések mellé készített fotók jellemzően nem érnek sokat.

Az egyszerűség jegyében a legtöbben egy kazal sátor-alkatrészt és egy összehajtogatott ponyvát fényképeznek le a telefonjukkal. Az elszántabbak már fel is állítják a vázat, amelyre (bizonyíték gyanánt?), mint a mosott ruhát, valahogy ráaggatják a ponyvákat is. Ugyan további negyed óra ráfordításával tisztességgel fel is állíthatnák azt a sátrat, de ezt az eladók zöme valamiért már túlzásnak érzi. Ezeken felül ki tudja mi okból, egyesek korábbi családi rendezvényeken készített képeket tesznek fel, amelyeken azért látszik a sátor is, vagy legalább annak egy részlete.

Akárhogy is, egy 8-10 méterről készített amatőr fotón legfeljebb a messziről ordító hibákat lehet felfedezni. Van jó néhány problémás terület, amit feltétlenül ellenőrizned kell, mielőtt megvásárolnál egy sátrat, de az szinte borítékolható, hogy ezeket nem fogod megtalálni az eladó által készített reklámfotón. Jellemzően főleg akkor nem, ha tényleg valami probléma van az adott résszel.

Éppen ezért fénykép alapján SOHA ne vegyél katonai sátrat!

Az internetes vásárlást egyre többen próbálják ki, nő a bizalom a csomagküldő kereskedelem iránt. Ez nagyon praktikus, ameddig egy teljesen szabványos, bontatlan terméket vásárolsz. Egy “hagyományos” boltban meg tudod nézni, ki tudod próbálni, és azonos cikkszám alatt biztos lehetsz benne, hogy pontosan ugyanolyan lesz a neten rendelt darab is.

Csakhogy a katonai sátor – bár szabványos ugyan – a legjobb esetben is egy másodkézből származó, használt termék. Még akkor is, ha az eladó megesküszik, hogy mindössze egyszer állította fel a nagyszobában, azóta pedig vákuum alatt, temperált és csíramentes környezetben, napfénytől védve tárolja.

Tehát, még egyszer, röviden: csak akkor vásárolj ilyen felszerelést, miután személyesen, tüzetesen átvizsgáltad! *

(* Igyekszem minden segítséget megadni ehhez: a ponyváról a sorozat harmadik részében, míg a sátor szerkezetről a negyedik, befejező részben olvashatsz bővebben.)

A képek között találsz egy részletet a Honvédség egyik sátor építési szakutasításából. Nem teljesen autentikus, mivel kiszedtem belőle azokat a tételeket, amelyeket a legtöbb esetben úgysem fogsz megkapni a sátor mellé, másrészt nincs is rájuk szükség a felállításhoz (bélés, függöny, kémény betét, fogas, ponyvatű és társaik). Ha azonban nincs kellő gyakorlatod a katonai sátor alkatrészei tekintetében, egy ilyen leltár azért sokat segíthet, hogy megállapítsd, mennyire teljes az eladásra kínált felszerelés.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.