Egy katonai sátor megvásárlása olyan buktatókat is rejt, amelyre a legtöbben nincsenek felkészülve. Célszerű ezért alaposan megfontolni a döntést, hogy garantáltan elkerüld a csalódást. A téma alapjait az előző részben találod. Ebben az írásban onnan folytatom, hogy már eldöntötted, mindenképpen szükséged van egy 63M katonai sátorra…
Hol lehet katonai sátrat vásárolni?
Olyan, hogy katonai sátor bolt – nem létezik. Vannak military boltok, inkurrens (hadrendből, használatból kivont, felesleges) katonai felszereléseket értékesítő üzletek, ahol időnként ilyen technika is feltűnik, vagy vállalják a beszerzését.
Még ennél is jobb (és általában olcsóbb), ha közvetlenül ahhoz a beszerzőhöz, nagykereskedőhöz tudsz fordulni, amely az adott (magyar, német, cseh, stb.) haderőtől a felszereléseket beszerzi. Jelenleg a legnagyobb ilyen military-kereskedő a Fetti Kft., ahol mindenképpen érdemes érdeklődni.
A honvédségi inkurrencia értékesítését a HM EI Zrt. végzi (www.hmei.hu/inkurrencia). Bár nekik van kiskereskedelmi üzletük a 1101 Budapest, Salgótarjáni út 18. címen, nem valószínű, hogy ott valaha is találkozol majd 63M katonai sátorral. (A cikk 2015-ben íródott, a jelen helyzet akár ettől eltérő is lehet.)
Felmerülhetnek még azok a főként külföldi webshopok, ahol komolyabb, akár katonai felhasználásra gyártott felszerelést értékesítenek. Ezekben azonban sem új, sem használt magyar sátrat nem találsz, csak mai technikát.
Ha boltban nem kapható, vedd másodkézből!
Természetesen ahogy minden egyebet, katonai sátrat is elsősorban az interneten érdemes keresni.
Megjegyzés: Az is igaz, hogy sokszor éppen az ilyen jellegű holmik azok, amelyek évtizedekig lapulnak valami raktárban, sufniban, vagy a hétvégi telek padlásán, miközben a tulajdonosnak abszolút semmi kapcsolata nincs az informatikával, az meg végképp fel sem merül benne, hogy a neten hirdessen. Hacsak nem Jani Bácsi, a nyugdíjas hivatásos katona éppen a szomszédod, vagy rokonod, az ilyen elfekvő kincsekről soha nem szerzel tudomást, Legalábbis a többségnek életszerűbb néhány keresőszót begépelni, mint mendemondákra alapozva becsöngetni az öreghez, mondván, “Úgy hallottam, Jani Bátyámnak van egy katonai sátra, esetleg nem tetszik megválni tőle?“
A keresésnek tulajdonképpen bármikor nekifoghatsz, de főleg tavasztól késő őszig van folyamatosnak mondható kínálat (igaz, szezonban az ár is magasabb lehet).
A neten keresgélve az ajánlatok többsége saját felszerelését árusító egyedi magánszemélyektől származik, így az ár és a minőség terén mindenképpen jelentős szórást tapasztalhatsz majd. Amit itt lényeges kihangsúlyozni, hogy az ár és a minőség nem feltétlenül lesz egyensúlyban. Ez esetben különösen igaz, hogy az ár önmagában semmit nem jelent és semmit nem garantál!
A katonai sátrak árazása (némi háttértudás)
A 63M katonai sátornak nincs és nem is volt hivatalos, vagy ajánlott kiskereskedelmi ára. Nem csoda, mivel eredetileg kimondottan a Magyar Népköztársaság rendfenntartó testületei számára készítették (az erről szóló cikket itt éred el), kereskedelmi forgalomba soha nem került. Ezeknél a szervezeteknél csak ún. gazdálkodási árat tartanak számon (az erről a témáról szóló cikket itt találod). Ez civil szemmel nézve egy csillagászati léptékű árat jelent, amelyre még hivatkozni is szinte értelmetlen, amikor a kisker árat próbáljuk belőni.
Ez manapság is így van; a Honvédség (a minisztérium érintett osztálya) tendereket ír ki egy adott megoldásra, vagy termékre, ahol külső beszállítók tesznek ajánlatokat. Az ajánlattevők az adott beszerzési tenderben az elvárt tulajdonságok és szolgáltatások költségeit egyszerűen beépítik az átadási árba. Az adott termék egységárát így végül nem csak a konkrét termék értéke határozza meg, de ezek az árak tartalmazhatnak még karbantartási, helyszíni szerviz, csere, rendelkezésre állási, és más hasonló költségeket is.
Beszerzési tenderek nyerteseként fentebb már említett Fetti Kft. és mások (pl. AN-RO Ruha Kft.) is gyártottak a közelmúltban honvédségi felkérésre 63M sátor ponyvákat. Ezekkel a sátrakkal kapcsolatban azonban – sem az ár, sem a produktum minősége tekintetében – nincs tapasztalatom.
Elképzelhető, hogy az „utángyártott” 63M azonos paraméterekkel bír, mint egy eredeti, Buda-Flax gyártású, új állapotú sátor, de akár lényeges eltérések is lehetnek. Ezért ameddig nem sikerül tesztelni egy ilyen sátrat, addig legfeljebb csak irányadóként érdemes a fenti cégek újsátor-árait figyelembe venni. (A cikk 2015-ben íródott, a jelen helyzet akár ettől eltérő is lehet.)
Hogy kerülhettek magánkézbe a hirdetésekben szereplő 63M katonai sátrak?
Erre több válaszom is van, az igazságot szerintem valahol ezek mentén kell keresni:
- A közös (anno: népi) tulajdon feletti sáfárkodás szinte óhatatlan következménye, hogy a megfogható, de a leltárban rejtélyes okból mégsem szereplő (vagyis “A Rendszer” szempontjából nem is létező), de hasznos és főleg mozdítható eszközöket „megmentette”, akinek lehetősége volt rá. (Figyelem, ma már ilyen nem történik!)
- Ennek a gyakorlatnak egy finomabb verziója a lokálisan kidobásra, megsemmisítésre ítélt, vagy hátrahagyott holmik hazahordása újrafelhasználás és/vagy értékesítés céljából.
- A rendszerváltást követően az egykori honvédségi, de a haderőreform során a jövőben feleslegesnek ítélt anyagokat hivatalos csatornán keresztül értékesítették, ill. értékesítik. Az ilyen, inkurrens készletekből eladott sátrak kereskedőkhöz, onnan pedig jó esetben a piacra kerültek.
Megjegyzés: A gyakorlatban az inkurrens katonai eszközök elenyésző hányada kerül a hazai kiskereskedelembe. Ugyanis, a honvédségi technikák közvetlen felvásárlása csak egy szigorúan minősített kör számára lehetséges. Az eszközöket ma is több-tízmilliós értékű csomagokban bocsátják árverésre, melyekre a résztvevők természetesen a legnagyobb haszon lehetőségét szem előtt tartva tesznek ajánlatot. Ennek jegyében (és az aktuális hulladéktörvény értelmében) sok esetben az értékes fém a tároló telephelyről a military-boltok helyett egy hulladék-hasznosítóba, onnan pedig némi előkészítés után egy kohóba utazik.
Térjünk a lényegre: mennyibe kerül egy 63M katonai sátor?
Ahogy más használt cikkek esetén, a katonai sátor tekintetében is érvényes gyakorlat, hogy az eladók többsége eleve túlárazza a portékáját, például hogy mozgásteret teremtsen az esetleges áralkuhoz.
Megjegyzés: Sajnos, ez csak a probléma egyik része, mert az sem biztos, hogy a tulajdonos egyáltalán tudja, mit próbál értékesíteni. Láttam olyan sátrat, amelyből mindössze a fém alkatrészek egy része és a cövekek képviseltek értéket, holott hibátlan eszközként hirdették azt. Nem feltétlenül kell rosszhiszeműségre gondolni. Sok esetben a tulajdonos tényleg nagyobb kincsnek látja, félreinformálták (mondjuk a fentebb taglalt honvédségi beszerzési árakat veszi alapul), vagy egyszerűen csak másképpen emlékszik a sok évvel korábban eltett sátorra.
Akárhogy is, az idők során természetes módon kialakul(t) egy kiskereskedelmi árszínvonal. Azt azonban, hogy egy sátrat végül mennyiért kínálnak, többnyire szinte teljes mértékben szubjektív döntés előzi meg.
Jelen sorok írásakor (2015) egy teljes 63M katonai sátor készlet átlagos kínálati ára 120 és 150 ezer forint között van, az új állapotú darabok 250-300 ezer forint körül találnak gazdára.
Hogy ez sok, vagy kevés, azt mindenki döntse el maga. 2008 -ban 75 ezer forintért komplett használt sátrat adtak, egy váz (ponyva nélkül) 35-40 ezer forintba került. Értő közgazdász kellene ahhoz, hogy kiderítsük, mitől és milyen mértékben növekszik a katonai sátor ára.
Katonai sátor vásárlás fotó alapján? Eszedbe ne jusson!
Az internetes vásárlás manapság hétköznapi tevékenység, nő a bizalom a csomagküldő kereskedelem iránt. Ez a megoldás nagyon praktikus, ameddig egy teljesen szabványos, bontatlan terméket vásárolsz. Vásárlás előtt egy hagyományos boltban akár meg is tudod nézni, ki tudod próbálni, és azonos cikkszám alatt biztos lehetsz benne, hogy pontosan ugyanolyan lesz a neten rendelt “jóáras” darab is.
Csakhogy a katonai sátor – bár szabványos ugyan – a legjobb esetben is egy másodkézből származó, használt termék. Még akkor is, ha az eladó megesküszik, hogy mindössze egyszer állította fel a nagyszobában, szigorúan telihold idején, azóta pedig napfénytől védve, egy beton silóban tárolja vákuum alatt, temperált és csíramentes környezetben.
A hirdetések mellé készített fotók jellemzően nem érnek sokat…
Az egyszerűség jegyében a legtöbben egy kazal sátor-alkatrészt és egy összehajtogatott ponyvát fényképeznek le a telefonjukkal. Az elszántabbak már fel is állítják a vázat, amelyre (bizonyíték gyanánt?), mint a mosott ruhát, valahogy ráaggatják a ponyvákat is (néha kifordítva, mint az alábbi képen).
Ugyan további negyed óra ráfordításával tisztességgel fel is állíthatnák azt a sátrat, de ezt az eladók zöme valamiért már túlzásnak érzi. Ezeken felül ki tudja mi okból, egyesek korábbi családi rendezvényeken készített képeket tesznek fel, amelyeken látszik a sátor is, vagy legalább annak egy részlete.
Az energiatakarékosak a kedvenceim; ők simán csak rákeresnek a “katonai sátor” kifejezésre és a Google által kidobott fotók közül lopnak mazsoláznak maguknak képi illusztrációt. Nem nagyképűségből írom, de az általam épített és fotózott sátrak nagyon népszerűek! Még üzleti oldalak is szívesen használták fel a képeimet, de találkoztam már velük honvédségi dokumentumokban és még tankönyvben is!
Akárhogy is, egy rossz fények között, rosszul beállított, 5-10 méterről készült amatőr fotón legfeljebb csak a messziről ordító hibákat lehet felfedezni. Van jó néhány problémás terület, amit feltétlenül ellenőrizned kell, mielőtt megvásárolnál egy sátrat, de az szinte borítékolható, hogy ezeket nem fogod megtalálni az eladó által készített reklámfotón. Jellemzően főleg akkor nem, ha tényleg valami probléma van az adott résszel.
Ezt fogadd meg, kérlek: fénykép alapján SOHA ne vegyél katonai sátrat!
Csak akkor vásárolj ilyen felszerelést, miután személyesen, tüzetesen átvizsgáltad! *
(* Igyekszem minden segítséget megadni ehhez: a ponyváról a sorozat harmadik részében, míg a sátor szerkezetről a negyedik, befejező részben olvashatsz bővebben.)
Milyen alkatrészekből áll a 63M katonai sátor?
Ez felsorolás egy moderált részlet a Honvédség egyik sátor építési szakutasításából. Pirossal bekereteztem azokat az alkatrészeket, amelyek elengedhetetlenek a sátorhoz. Bármi hiányzik ezek közül, a sátrat nem tudod majd felállítani (OK, valójában nem feltétlenül kell 13 db cövek; két viharzsinórral és hat rövid zsinórral is fel tudod állítani).
Ha nincs kellő gyakorlatod a katonai sátor alkatrészei tekintetében, egy ilyen leltár azért segíthet, hogy megállapítsd, mennyire teljes az eladásra kínált felszerelés:
Kiszedtem a listából azokat a tételeket is, amelyek nélkül vidáman áll majd a sátrad, pláne, hogy ezeket a legtöbb esetben úgysem fogod megkapni a sátor mellé (bélés, függöny, kémény betét, fogas, ponyvatű és társaik).
Viszont, ami jó szolgálatot tehet és valamiért kimaradt ebből a felsorolásból az az “S-kampó”, vagy másképpen: SFK – azaz S-Formájú Kampó. Valamikor majd külön bemutatom ezt a nagyszerű kelléket, addig csak annyi, hogy ezek a drót S-betűk rögzíti a ponyvát a váz tüskéin, de az építés során is jó szolgálatot tehetnek, ha az egyenetlen talajon szét akarna esni a váz még a ponyva ráhúzása előtt. Viszonylag könnyen pótolhatók, vagy helyettesíthetők, nem akkora tragédia, ha nem kapod meg a sátor mellé.
